Híd a Drinán
Ivo Andrić Híd a Drinán című regénye a jugoszláv irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amelyért a szerző 1961-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A regény nem csupán egy híd történetét meséli el, hanem egy egész térség, Bosznia történelmét és kultúráját is bemutatja évszázadokon keresztül.
A regény központi motívuma a visegrádi híd, amelyet a 16. században, a Mohácsi vész után, építtetett a török Mehmed pasa. (lsd. jobb oldali kép.)A híd nemcsak építészeti remekmű, hanem a különböző népek és vallások találkozási pontja is. A történet mintegy 350 évet ölel fel, bemutatva az Oszmán Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és a modern világ hatásait a boszniai lakosságra. A szereplők és események változnak, de a híd állandó marad, szimbolizálva az idő múlását és az emberi sorsok folytonosságát.
A Híd a Drinán több fontos témát is feldolgoz:
- Történelmi változások és hatásuk az emberekre – A regény bemutatja, hogyan formálják az egyéni sorsokat a nagy történelmi események.
- Különböző népek és kultúrák együttélése – A bosnyákok, szerbek, horvátok és zsidók mind részesei a történetnek, miközben békében vagy konfliktusokban élnek egymás mellett.
- A híd, mint szimbólum – A Drina fölött álló híd az összeköttetés és az állandóság jelképe egy folyamatosan változó világban.
A török hadvezért Szokoli Mehmed Pasának hívták, utalva arra, hogy valójában itt, a hegyek mögött megbújó kis faluban Sokolivicban született, akit a törökök még kisfiúként hurcoltak el, hogy Allah hű katonáját neveljék belőle. (A magyarok főleg Szigetvár 1566-os elpusztításáról emlékeznek rá) Szomorú emlékeiből merítkezve építtette meg a hidat, hogy a folyó ne tudja a családokat szétszakítani többé. A magasztosabb cél, hogy az átkelő egyben összekapcsolja Keletet és Nyugatot.
Az író bemutatja a 6 évig tartó építkezést, majd egészen 1914-ig meséli el a híd történetét és vele együtt a kasaba lakóinak életét. Andrić valós eseményekre alapozza művét, melyet csodálatos író képekkel színez ki. A híd nem csak átjáró a két part között, hanem a városi élet színtere, középen a szófa kapuval, ahol a legizgalmasabb dolgok történnek a regény szerint, de ma a valóságban is. A híd 1914. utáni történelmét már nem tartalmazza a mű. A háborúkban kétszer lebombázták, de mindig sikerült újjáépíteni. 2007-től a világörökség része.
Összefoglalva: A Híd a Drinán egy lenyűgöző, és gondolatébresztő regény, amely évszázadokon átívelő történetén keresztül mutatja be a Balkán világát. Ivo Andrić, ezzel a művével méltán vált a világirodalom meghatározó alakjává.
Visegrad büszke írójára. A Drina és Rzav folyók közötti félszigeten 2014-ben nyílt meg az "Andricgrad" - kulturális, oktatási, közigazgatási komplexum, a legkülönbözőbb stílusú épületekkel, közösségi terekkel. A bejáratnál láthatjuk az író szobrát. A városrészt, a szerb rendező, Emir Kusturica álmodta meg és hozta létre. A más néven Kamengradnak is nevezett területet sokan csak a "szerb nacionalizmus Disneylandjának" hívják.
