Tolna Megye Gyöngyszemei Túranapok

2026 május 7-10 között, első alkalommal került megrendezésre a "Tolna Megye Gyöngyszemei" programunk, melyre 21 evezős barátunk regisztrált, és egyesületünkből is 13 fő jelezte részvételét. A "4 nap, 4 folyó" ötletünk mindenki fantáziáját megmozgatta. Bázisunk a Doromlási Turistaház volt, ahonnan kiindulva minden nap más folyón tettük vízre hajóinkat.

Sokan már szerda este megérkeztek a csapatból, így ez az esténk is a "csapatépítéssel" telt, majd csütörtökön már teljes létszámmal indultunk Dusnokra, hogy a Vajas-fok legszebb szakaszát megevezzük. Ezen a napon az időjárás még egy kicsit szeszélyes volt, néha az eső is kopogott a hajóinkon. Ennek ellenére ez senkit nem zavart, igazi evezős idő fogadott, egy ártéri erdőkkel határolt csodálatos kis folyón, melynek medre valószínű egy régi Duna-ág vonalát követi. A "mini Gemenci" résznél egy szarvas csobbant előttünk a vízbe, megkoronázva a gémek, kócsagok, fészküket őrző hattyúk látványát. Amikor partra szálltunk az Ósükösdi gátőrháznál, csupa mosolygós embert láthattak a körülöttünk legelő bárányok. És ez a mosoly akkor se fagyott le az arcokról, amikor a szállásra visszaérve mindenki serénykedett, hogy minél hamarabb elkészüljön a bográcsos paprikáskrumpli.

Másnap nem kellett messze mennünk, mert a Dunán, a bogyiszlói gabonarakodónál szálltunk vízre. Ezen a napon már száz ágra sütött a nap és a szél se borzolta a víz felszínét. Ami a mezőgazdaságnak átok, az a folyón túrázót kikötésre csábítja a tengerpartra hasonlító gyönyörű homokpadokon. Sajnos a csapadék hiánya sok gondot okoz. Nekünk most éppen azt, hogy az alacsony vízszint alatt a gemenci ágakba nem tudtunk beevezni. Így a Veránka hotel éttermében ebédeltünk, hogy teli hassal érkezzünk Bajára.

Másnap korán volt ébresztő, hisz 7 órakor már indultunk is a harmadik folyó meghódítására. Ezen a napon a Tolnai Erdőkért Alapítvány  által rendezett V. Tolnai Zöldút Teljesítménytúrához csatlakoztunk, a "kenus távra". Mivel páran már másodszor teljesítettük ezt szakaszt, így tudtuk, hogy kajak túra helyett ezen a napon "kaja túra" vár ránk, köszönhető a környékbeli falvak vendégszeretetének. Már a kurdi rajtban finom reggeli várt, majd Csibrákon és Dúzson volt ellenőrzőpont, ahol a legfinomabb házi ételekkel és italokkal kényeztettek. A végállomás Szakály volt, mely idén a gyalogos, lovas, kerékpáros túráknak is biztosította a célterületet. A Kapost a lecsapolások során már a 19. században szabályozták. Bár kanyargós folyócska, mégis ez a szabályzás "csatorna" jelleget kölcsönöz neki.  A megevezett szakasz kifejezetten  vadregényes. Visszatérve bázisunkra, spontán búcsú parti alakult ki tábortűzzel, zenével, tánccal, sok-sok nevetéssel.

Vasárnap a Sió alsó szakaszával zártuk a programunkat. Palánkról eveztünk az árvízkapuig, a Sárvíz régi medrében, a Gemenci erdő szélén. Utunkat szürkegémek, kócsagok, tőkés récék, az erdőben a vadak léptei kísérték. A csendben eltűnődhettünk, és magunkban értékelhettük ezt a csodálatos 4 napot. Köszönetet mondva a Szekszárdi Unió egyesületnek, akik a Turistaházat üzemeltetik, Marcinak a szervezésért, Janinak és Istvánnak a szállításért, Kristófnak az árubeszerzésért, és főzősért, és kedves feleségemnek Csillának, az egyesület elnökének, aki a szervezésen túlmenően 4 napon keresztül gondoskodott arról, hogy minden a lehető legnagyobb rendben menjen, és barátainknak, akik már most tervezik az ismétlést.

A túrákról készült fényképeket a Galériánkban tekintheted meg.